tecnocino.com
Móré nem megvert, menekülő számkivetettként érkezett Nánára. Erős huszárcsapata a legenda szerint mesés kincseket kísért. Ebben várban is fényűző módon élt, amivel ismét kihívta a krónikások rosszallását. Érkezése után egy éven át folyamatosan zaklatta a vásárokat, a törököket, s amikor kirabolta Szolnok közelében a budai pasa karavánját, a török főtiszt a Várpalotát bevevő a Kászon pasát tette meg az ostromló sereg alvezéréül. 1543 őszén a török sereg megérkezett a vár falai alá. Istvánffy Miklós szerint Móré az ilyenkor szokásos csellel próbált szabadulni: az ostromlók elé aranyat szórt, s amíg azok azt szedegették, megpróbált megszökni a fiaival. A menekülés nem sikerült, elfogták és erős őrizet mellett Sztambulba vitték, s végleg a hírhedt török börtönerődbe, a Héttoronyba zárták. A sztambuli fogságban felvette az iszlám vallást annak reményében, hogy így szabadabban mozoghat, s talán lehetővé válik szökése is. Művészet [ szerkesztés] 1533 nyarán Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényében úgy tűnik fel mint sebhelyes, barna képű, gátlástalan csaló, hazaáruló, aki még a törökkel is összeszűri a levet.
A XV. és XVI. században szerepelt, és kihalt. György 1492-ben lett szörényi bán, bátyja helyébe, ki a szörényi várát ostromlott törökökön vett győzelem után török fejekkel rakott két szekeret indított Budára a diadal jeléül, de utjában meghalván, azt György teljesíté, ki 1505-ben mint belgrádi bán volt jelen a rákosmezei országgyűlésen. E György 1514-ben már nem élt és neje Dóczy Katalin, akkor már Losonczy Zsigmond neje volt; midőn Györgynek fia László testvérei György, Erzse, Kata, és Borbála nevében is megnyugtatja mostoha atyjokat, nevezett Losonczy Zsigmondot, hogy néhai atyjok Móré György utáni ősi javaikat tőle megkapták. Györgynek fia László ifju korában II. Ulászló király udvarában forgott, először 1514-ben a kurucz háborúban Bornemisza János alatt fogott fegyvert. Jelen volt 1526-ban Mohácsnál unoka testvérével Fülöp püspökkel. 1527-ben I. Ferdinánd király részén állt; azonban utóbb a fegyvernyugvás ideje alatt főleg a dunántóli vidéken rablásokkal vádoltatván, Palota várában ostrom alá vétetett, ő ugyan a várból elillant, de tömérdek kincseivel fia s leánya is elfogatott.
Az első régészeti kutatásokat 1941-ben végezték, a teljes feltárás 1966-ig tartott. 2010-ben és 2011-ben pedig gyönyörűen felújították a várat. A feltárt falakat megerősítették, kiegészítették, megépítették a felvonóhidat, és parkosították a környéket. A sárkány ezeréves álma A vár kicsi, de lenyűgöző – talán az egyik legszebb az országban. Izgalmas, zegzugos, kalandos épület. Az egykori szentélyben látható Kompolti László faragott sírköve – 1428-ban temették ide. Már többször leírtam, de most is ugyanazt éreztem, mint minden alkalommal, amikor középkori emlékek, megmaradt épületek vagy kövek mellett állok: levegőt is alig tudok venni. Hihetetlen, hogy ezt a követ az 1400-as években faragták. Én pedig most, a 21. században itt állok mellette, és bámulom a sírkő már alig látható faragványait. fotó: Talán Csaba A szentélytől nem messze megnézzük az alvó sárkány kútját is. fotó: Talán Csaba Különös legenda fűződik a kúthoz. A Mátra erdeiben élt régen egy sárkány. Ez a sárkány mindenkit szeretett, és többnyire szerencsét hozott az embereknek, akik meglátták.
A bortrezor mellett, a pincerészben egy többcélú rendezvénytermet hoztak létre. Érdekességnek számít, hogy Magyarországon jelenleg harmadikként itt csodálkozhatnak rá a régmúltra a látogatók, a felszerelt öt kronoszkóp segítségével. Ezek azt mutatják, hogy milyen lehetett több száz évvel ezelőtt a vár fénykora. A műemlék épületegyüttes mellett színpadot és mobil nézőteret is építettek, ahol nagyobb létszámú rendezvényekhez biztosítanak kedvező feltételeket. A várba új felvonóhíd is vezet, emellett újdonságnak számít, hogy kandeláberek szegélyezik a szépen parkosított sétányt. Esténként pedig a távolból is szembeötlő fényeket nyújtó díszkivilágítás gyakran megállásra készteti az erre utazókat. A 15 millió éves kő A megújult kisnánai vár terei új rendezvények helyszínei lettek, ahol a hagyományos nyári programok - mint a nemrég tartott várjátékok vagy a baracknap - mellett újak is helyet kapnak. A vár esküvőkhöz is ünnepi hátteret kínál. A hagyományőrző programok kedvelőit szintén új eseményekkel várják a jövőben.
Kincskeresésre indultunk a kisnánai várba. A legenda szerint ugyanis a vár ura, Csulai Móré László hihetetlen kincseit a falakon belül ásta el a törökök elől az 1500-as években. Móré Lászlót végül a törökök elfogták és a konstantinápolyi tömlöcbe zárták. A kincseit azóta is keresik, de eddig senki sem találta meg. Mi sem bukkantunk az arany nyomára, de a kisnánai várban egy igazi kincsre leltünk. Ez a vár soha nem volt jelentős történelmünk során, de gyönyörűen felújították, és mára az ország egyik legszebb és legizgalmasabb vára lett, tele látványosságokkal, zegzugokkal, egyedülálló panorámával. Azt is megnézheti a látogató, hogy hogyan élhettek itt a középkorban az emberek. Kanyargós mátrai utakon autózunk mesebeli aprófalvak között. Az ég már dörög, vihar közelít. Hogy lesz ebből várlátogatás? Ezen gondolkodom, aztán gyorsan megnézem az időjárás-jelentést, azt írják: itt-ott néhol zápor, zivatar, szóval, ha lesz is eső, nem tarthat sokáig. fotó: Talán Csaba Soha életemben nem láttam még ekkora záport.
A vár 1543-ban Losonczy István kezére került, aki még halála előtt átengedte féltestvérének, a hírhedt rablónak, Csulai Móré Lászlónak, aki Habsburg Mária királyné egykori kegyence volt. Móré a törököket kisebb csapásokkal bosszantotta: kereskedőket fosztott ki vagy ölt meg. Kegyetlen kalandor volt, a magyarokat sem kímélte – akitől csak tudta, elrabolta a vagyonát. A kincseket a vár titkos pincerendszerében rejtette el a legenda szerint. fotó: Talán Csaba A törökök megtámadták a várat. Móré ekkor aranyat szóratott a budai pasa katonái közé – reménykedve abban, hogy a török sereg visszavonul. De nem menekülhetett meg a vár. Mórét elfogták a törökök és a konstantinápolyi Héttorony tömlöcbe zárták, a várat pedig részben lerombolták. A török uralom után több birtokos kezébe került, de már nem laktak itt. A környék lakói pedig lassan elhordták a köveket, és építőanyagként használták fel. fotó: Talán Csaba Az 1940-es években a nánai leventék kitakarították, feltárták a templombelsőt, és gyakorlóteret alakítottak ki a várban.
Ennek fia lehetett Fülöp egri prépost, 1524-ben pécsi püspök, követségben járt Velenczében, hanem hazajövet nemsokára elesett 1526-ban Mohácsnál. A magyar nemzet napjai a Mohácsi vész után: Első kötet - Pál Jászay - Google Könyvek A XV. és XVI. században szerepelt, és kihalt. György 1492-ben lett szörényi bán, bátyja helyébe, ki a szörényi várát ostromlott törökökön vett győzelem után török fejekkel rakott két szekeret indított Budára a diadal jeléül, de utjában meghalván, azt György teljesíté, ki 1505-ben mint belgrádi bán volt jelen a rákosmezei országgyűlésen. E György 1514-ben már nem élt és neje Dóczy Katalin, akkor már Losonczy Zsigmond neje volt; midőn Györgynek fia László testvérei György, Erzse, Kata, és Borbála nevében is megnyugtatja mostoha atyjokat, nevezett Losonczy Zsigmondot, hogy néhai atyjok Móré György utáni ősi javaikat tőle megkapták. Györgynek fia László ifju korában II. Ulászló király udvarában forgott, először 1514-ben a kurucz háborúban Bornemisza János alatt fogott fegyvert.
tecnocino.com, 2024